Prága

 Prága történelmi központja

Csehország

2022. április 15.

Prága Csehország fővárosa és 1,3 millió lakójával egyben a legnagyobb városa is. Közép-Európa egyik politikai, kulturális és gazdasági központja, meglehetősen gazdag történelemmel. A római korban alapították, de virágkorát a gótikus, reneszánsz, majd a barokk korban élte. Fővárosa volt a Cseh Királyságnak, fontos szerepet töltött be a Habsburg Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia idejében is. Itt található Közép-Európa egyik legrégebbi egyeteme, a Károly Egyetem, a város történelmi központja pedig 1992 óta szerepel UNESCO világörökségi listáján. És hogy miért hívják "arany Prágának"? Erről két elmélet létezik: az egyik szerint IV. Károly, német-római császár idejéből származik a név, amikor a prágai vár tornyait arannyal vonták be, a másik szerint viszont a II. Rudolf által támogatott alkimisták tevékenységére utal az elnevezés.

2022 áprilisában utaztunk Prágába. 4 napot töltöttünk ebben a gyönyörű városban, felfedeztük a várat, a Kisoldalt, az Óvárost a zsidó negyeddel és az Újvárost. 

A várba vezető lépcsőn

A Kisoldal háztetői

A Prágai vár tulajdonképpen egy óriási épületegyüttes, amely magában foglal számos palotát, templomot és a Régi királyi palotát is. A legenda szerint a vár alapítása Libuse hercegnő álmának köszönhető (ami szerint a Moldva-folyó partján egy gazdag és erős város születik majd), egy másik legenda szerint egy ősi szláv vallási központ volt itt valamikor. Mindenesetre a 9. század végén itt épült meg a Szent Mária templom, majd 925-ben felszentelték a Szent György templomot, röviddel azelőtt, hogy elkezdték építeni a Szent Vitus körtemplomot. A 10. században már egy fából készült erődítmény is állt itt. A 12. századtól kezdve fejlődésnek indult a terület, hiszen a Premysl hercegek idehelyezték a székhelyüket. Ezután a várat többször átépítették, felújították, a 14. században megépült a Régi királyi palota és a székesegyház. A 16. században Jagelló Ulászló, majd a Habsburg I. Ferdinánd is újabb épületekkel, kertekkel emelte a vár pompáját. A 17. században megjelent a barokk, Mária Terézia teljesen átépítette az épületegyüttest. Ezután viszont a vár feledésbe merült, katonai célokra használták, állaga leromlott. V. Ferdinánd ide helyezte át rezidenciáját, majd a 20. században a köztársasági elnök rezidenciája lett, Václav Havel felújíttatta és a nagyközönség számára megnyittatta az addig nem használt termeket.

A vár északi kapuja

Mátyás-kapu

Díszkút a második udvarban

A Szent György térről nyílik a Régi királyi palota bejárata, bejártuk ennek a termeit is. (Több fotó és részletes leírás a várról itt. )

A Királyi vár

Ulászló terem

Felfedeztük a Szent Vitus székesegyház gyönyörű üvegablakait (Több fotó és részletes leírás a székesegyházról itt. ).

A Szent Vitus székesegyház keleti oldala

Nyugati homlokzat

Főhajó

Szent Vencel kápolna

Megnéztük a Szent György bazilikát. (Több fotó és részletes leírás a bazilikáról itt. )

Szent György bazilika

Főbejárat

Főhajó

Ezután megkerestük a vár északkeleti részén az Arany utcácskát. (Részletes leírás és több fotó itt.)

Arany utcácska

Felfedeztük az Óvárosi teret is, a Tyn-templommal (részletes leírás itt),  és a Régi városházával együtt.

Óvárosi tér

Tyn-templom

Régi városháza

A város többi részének leírása és több fotó itt.