Nyugat-norvégiai fjordok
(Geiranger-fjord és Naeroy-fjord)
2026. július 28.
2026 nyarán jártam Norvégiában, akkor hajóztam a Naeroy-fjordon.
A Norvégia déli részén található két fjord, amely 2005-ben került fel a világörökségi listára, a leghosszabb és legmélyebb fjordok közé tartozik, meredek sziklafalaik 1400 méter magasra emelkednek, vizük eléri az 500 méteres mélységet. A délebbre fekvő Naerøy-fjord 100 kilométerre nyúlik be a szárazföldbe és viszonylag lapos tetejű hegyek veszik körül glaciális tavakkal és egy fennsíki gleccserrel. A 60 km hosszú Geiranger-fjord alpesi jellegű hegyek között fekszik, a régióhoz tartozó Torvløysa-hegység 1850 méter magas, altalaja folyamatosan fagyott. Mindkét fjordnak a szárazföld belsejében lévő része a mélyebb, összeköttetésben állnak a nyílt tengerrel, és a jégkorszak végén megemelkedő tengerszint miatt vízzel töltődtek el. A partvonallal párhuzamosan futnak majd beleolvadnak egy másik fjordrendszerbe. Jellegzetes cikkcakkos formájuk annak köszönhető, hogy törészónákra merőlegesen alakultak ki. Ezeket a cikkcakkokat függővölgyek alkotják, medrük 300-500 méterrel húzódik a tengerszint alatt. A fjordok 1-2 km szélesek, az oldalukon látható vízeséseket a közeli hegyekből alázúduló folyók vize táplálja. A területre egyaránt jellemző a lombhullató és a tűlevelű erdő, az emberi jelenlétre elhagyott nomád táborhelyek maradványai utalnak.
A Naerøy-fjord 17-19 km hosszú, a legszűkebb pontján 250-500 méter széles. Meredek hegyoldalak övezik, amelyek helyenként 1761 méter magasra emelkednek. A fjord belső végénél fekszik Gudvangen, ahol a Naerøydalen völgyből érkező folyó a fjordba ömlik. A két parton kisebb települések és gazdaságok vannak, amelyek közül több hagyományosan csak vízi úton volt megközelíthető. A fjordfalak csaknem függőlegesen emelkednek ki a vízből és számos vízesés, függővölgy és meredek szikla tagolja őket. A tájat a jégkorszaki gleccserek formálták ki, amelyek mély, keskeny völgyeket vájtak a kőzetbe, majd a jég visszahúzódása után ezek tengervízzel teltek meg. Az 1920-as években és 1962-ben a fjord részben befagyott. A fjord Norvégia egyik legismertebb természeti látnivalója és népszerű turisztikai célpont. A táj a norvég fjordvidék egyik legismertebb szimbólumává vált és inspirációként szolgált a Jégvarázs című Disney-filmben Arendelle városának megalkotásához.
Forrás: Nærøy-fjord – Wikipédia
