Joze Plecnik ljubljanai művei

 Joze Plecnik ljubljanai művei

2018. július 24.

2018 nyarán jártunk Ljubljana-ban, ekkor néztünk meg jónéhányat Joze Plecnik alkotásai közül.

Joze Plecnik két világháború közötti munkássága az emberközpontú várostervezés egyik kiemelkedő alkotása, ami sikeresen változtatta meg Ljubljana identitását az első világháború után az Osztrák-Magyar Monarchia megszűnésekor, amikor vidéki városból a szlovének fővárosává vált. Az építész ehhez az átalakuláshoz a már meglévő óváros és a feltörekvő modern 20. századi társadalom építészeti igényeit hangolta össze. A helyszín közösségi terekből (parkokból, utcákból, sétányokból) és középületekből (könyvtár, piacok, templomok, temetkezési épületegyüttesek) áll, amelynek elemeit körültekintően illesztette be a már meglévő struktúrák közé, egy természeti és kulturális egységet alkotva és meghatározva a település új identitását. Ez az emberközpontú megközelítés ötvözve az építész egyedi látásmódjával elkülönül a kor domináns modernista építészeti törekvéseitől. A közterületek, épületek és zöld területek harmonikus egysége megmutatja, hogy milyen jelentős alkotásokat lehet létrehozni egy építész tervei alapján viszonylag kisméretű, már beépített területeken, nem túl hosszú idő alatt, limitált anyagi források igénybevételével.

Először megnéztük Ljubljana híres hídjait, először egy zsiliphidat, amelyet Jozé Plecnik tervei alapján építettek az 1940-es években és amelynek az volt a szerepe, hogy szabályozza a Ljubljanica folyó vizét. A három torony, amelyet egy stég köt össze, rejti a zsilipberendezést. A híd is része Jozé Plecnik azon munkáinak, amelyeket 2021-ben felvettek az UNESCO világörökségi listájára.

Zsiliphíd

A zsiliphíd közelről

A zsilip zárja le az óvárost, így innen már tulajdonképpen a városközpontban sétáltunk, nagyon hangulatos a folyóparti sétány a víz két oldalán fákkal és gyönyörű épületekkel.

A Ljubljanica folyó

Hangulatos folyópart

A következő híd a 2010-ben épült Gabonahíd, amely kimondottan a gyalogosok számára készült. A nevét egy közeli tér korábbi nevéről kapta, valamikor ott zajlott a város gabonakereskedelme.

Gabonahíd

Ezután megnéztük az 1900-ban, szecessziós stílusban épült Sárkány-hidat, amely a négy sarkán álló sárkányszobrokról kapta a nevét. Európának ebben a részében ez volt az első vasbeton híd.

Sárkány-híd

A Sárkány-híd feljárója

A híd névadója

A folyó túlpartján áll egy érdekes, reneszánsz hatású, oszlopos épület, a Központi Nagycsarnok, amelynek földszintjén a halpiac, az emeletén pedig különböző üzletek kaptak helyet. Az épület az 1940-es években épült, szintén Jozé Plecnik tervei alapján, így ez is a világörökség része. A kétemeletes épület követi a folyó ívét, annak jobb partján áll a Sárkány-híd és a Hármas híd között.

Központi Nagycsarnok

A két nagy híd között kb. félúton egy másik, aránylag új gyalogoshíd áll, a 2010-ben átadott Hentesek hídja, amelynek korlátjára a szerelmesek akasztják lakataikat. Érdekes, hogy Pecnik már az 1930-as években tervezett ide egy hidat, de ez végül nem valósult meg. (Emiatt itt van egy "szünet" a piac épületében.)

Hentesek hídja

Hentesek hídja, lakatokkal

Balra a Nagycsarnok, középen a folyó

Timi a hídon

Miután átmentünk a folyó jobb partjára, sétáltunk a piacon, közben vettünk a híres  krémesből (másnap úgyis Bledbe készültünk).

Szent Miklós székesegyház

Bledi krémes

Timi nézelődik

Kirakodóvásár

Piac

Ezután megérkeztünk a Preseren térre, amely Ljubljana egyik legfontosabb tere, középen áll Preseren szobra. France Preseren Szlovénia legnagyobb költője, 1844-ben írt Pohárköszöntő című versének hetedik versszaka 1991 óta Szlovénia nemzeti himnusza. Megállapítottuk, hogy ő a szlovénok Petőfije: az ő szerelmét is Júliának hívták és szintén 1849-ben halt meg. (Igaz, nem csatában, hanem az alkoholizmusa miatt kialakult májzsugorban.)

A teret a barokk óvárossal a Hármas híd köti össze. Ezen a helyen már 1280-ban állt egy fából készült híd, amelyet 1842-ben egy kőből készült híd váltott fel. Ez a kőhíd később már szűknek bizonyult, ezért 1932-ben két oldalsó hídpályával toldották meg, melynek korlátai illeszkednek az eredeti hídhoz, így azzal egységes képet alkotnak. (Természetesen ez is Plecnik műve, így a világörökség része.)

Hármas híd

Forrás: Szlovénia világörökségi helyszínei – Wikipédia