Canal du Midi

 Canal du Midi

A Canal du Midi történelmi jelentőségű hajózási csatorna Franciaország déli részén (franciául: le midi). A Garonne folyót köti össze a Földközi-tengerrel. A csatorna 240 km hosszú és Toulouse-tól Séte kikötőjéig nyúlik (ez utóbbit azért alapították, hogy a csatornának a keleti végpontja legyen.)

A Canal du Midi XIV. Lajos uralkodása idején, 15 év alatt épült fel, 1681. május 24-én nyitották meg, Canal Royal de Languedoc néven. Eredeti célja az volt, hogy közvetlen összeköttetést teremtsen az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger között, kiküszöbölve az ellenséges Spanyolország körül vezető hosszú (akkori körülmények között kb. egy hónapi) tengeri utat és a kalózokat.

A tervező és építésvezető egy gazdag adóbérlő, Pierre-Paul Riquet volt, aki a sóadóból származó jövedelméből támogatta az építkezést. A király cserébe neki adta volna a csatorna jövedelmét, Riquet azonban csődbe ment és szegénységben halt meg 1680-ban, néhány hónappal a csatorna megnyitása előtt. A teljes költség 17 millió livre volt, 12.000 munkás dolgozott az építkezésen. Az építményeken az átadást követően változtatásokat kellett végrehajtani, a király Sébastien Vauban-tól, a kor leghíresebb hadmérnökétől kért javaslatokat.

A csatornán 103 zsilip van, amelyek a 190 méternyi szintkülönbség kiegyenlítésére szolgálnak. A csatornához 328 műtárgy tartozik, a zsilipeken kívül hidak, gátak és egy alagút. Három folyó felett hídcsatorna építésével vezették tovább, 1679-ben pedig megépült a Malpas alagút, amely az első folyami hajózásra tervezett föld alatti építmény volt. Toulouse és Séte között egy ponton a csatorna folyásirányt vált, mivel Montferrand közelében van az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger vízgyűjtő területei közötti vízválasztó legalacsonyabb pontja. A Canal du Midit egy 34 km-es csatornán keresztül táplálják a Saint-Ferréol-tóból, (építésekor ez volt a világ legnagyobb mesterséges víztározója), a 700 méter hosszú, 30 méter magas gáthoz több száz helyi asszony hordta a földet kosarakban.

A 19. századig a csatorna gazdaságilag fontos víziút volt, ma turista útvonalnak számít, az igavonó állatok számára kialakított vontatóösvényekből pedig kerékpárút lett. A csatorna ma is teljes hosszában hajózható, autós jogosítvánnyal vezető lakóhajók is közlekednek rajta.

Forrás: Canal du Midi – Wikipédia