2024. január 28., vasárnap

Prága

 Prága történelmi központja

Csehország

2022. április 15.

Prága Csehország fővárosa és 1,3 millió lakójával egyben a legnagyobb városa is. Közép-Európa egyik politikai, kulturális és gazdasági központja, meglehetősen gazdag történelemmel. A római korban alapították, de virágkorát a gótikus, reneszánsz, majd a barokk korban élte. Fővárosa volt a Cseh Királyságnak, fontos szerepet töltött be a Habsburg Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia idejében is. Itt található Közép-Európa egyik legrégebbi egyeteme, a Károly Egyetem, a város történelmi központja pedig 1992 óta szerepel UNESCO világörökségi listáján. És hogy miért hívják "arany Prágának"? Erről két elmélet létezik: az egyik szerint IV. Károly, német-római császár idejéből származik a név, amikor a prágai vár tornyait arannyal vonták be, a másik szerint viszont a II. Rudolf által támogatott alkimisták tevékenységére utal az elnevezés.

2022 áprilisában utaztunk Prágába. 4 napot töltöttünk ebben a gyönyörű városban, felfedeztük a várat, a Kisoldalt, az Óvárost a zsidó negyeddel és az Újvárost. 

A várba vezető lépcsőn

A Kisoldal háztetői

A Prágai vár tulajdonképpen egy óriási épületegyüttes, amely magában foglal számos palotát, templomot és a Régi királyi palotát is. A legenda szerint a vár alapítása Libuse hercegnő álmának köszönhető (ami szerint a Moldva-folyó partján egy gazdag és erős város születik majd), egy másik legenda szerint egy ősi szláv vallási központ volt itt valamikor. Mindenesetre a 9. század végén itt épült meg a Szent Mária templom, majd 925-ben felszentelték a Szent György templomot, röviddel azelőtt, hogy elkezdték építeni a Szent Vitus körtemplomot. A 10. században már egy fából készült erődítmény is állt itt. A 12. századtól kezdve fejlődésnek indult a terület, hiszen a Premysl hercegek idehelyezték a székhelyüket. Ezután a várat többször átépítették, felújították, a 14. században megépült a Régi királyi palota és a székesegyház. A 16. században Jagelló Ulászló, majd a Habsburg I. Ferdinánd is újabb épületekkel, kertekkel emelte a vár pompáját. A 17. században megjelent a barokk, Mária Terézia teljesen átépítette az épületegyüttest. Ezután viszont a vár feledésbe merült, katonai célokra használták, állaga leromlott. V. Ferdinánd ide helyezte át rezidenciáját, majd a 20. században a köztársasági elnök rezidenciája lett, Václav Havel felújíttatta és a nagyközönség számára megnyittatta az addig nem használt termeket.


A vár északi kapuja

Mátyás-kapu

Díszkút a második udvarban

A Szent György térről nyílik a Régi királyi palota bejárata, bejártuk ennek a termeit is. (Több fotó és részletes leírás a várról itt. )

A Királyi vár

Ulászló terem

Felfedeztük a Szent Vitus székesegyház gyönyörű üvegablakait (Több fotó és részletes leírás a székesegyházról itt. ).

A Szent Vitus székesegyház keleti oldala

Nyugati homlokzat

Főhajó
Szent Vencel kápolna

Megnéztük a Szent György bazilikát. (Több fotó és részletes leírás a bazilikáról itt. )

Szent György bazilika

Főbejárat

Főhajó

Ezután megkerestük a vár északkeleti részén az Arany utcácskát. (Részletes leírás és több fotó itt.)

Arany utcácska

Felfedeztük az Óvárosi teret is, a Tyn-templommal (részletes leírás itt),  és a Régi városházával együtt.

Óvárosi tér

Tyn-templom

Régi városháza


A város többi részének leírása és több fotó itt.

2024. január 26., péntek

Lőcse

 Lőcse történelmi központja

Szlovákia

2024. január 4. 

Lőcse város történelmi központja 2009 óta egyike Szlovákia világörökségi helyszíneinek. 

Lőcse egy 14.000 fős város, az egykori Szepes vármegye székhelye és legjelentősebb városa. Nevét a rajta átfolyó patakról kapta, a "levoca" szó szlovákul bal oldali patakot jelent. A területen már a 9. században szláv erőd állt, majd a 12. században szászok kezdték benépesíteni, de ez a település a tatárjáráskor megszűnt. A visszatérő szepesi szászok, a cipszerek alapították meg a mai települést, egy jól védhető, kiemelkedő területen. A 13. században már fal vette körül, ezek a 15-16. században már 44 hektár területet zártak körbe, ezzel az ország legjelentősebb települései között volt. 1323 óta szabad királyi város, fejlett kézműipara, vásárai voltak. Háborúk, ostromok, tűzvész és pestis pusztította, de mindig újjászületett. Nyomdái és iskolái évszázadokig híresek voltak.
Itt játszódik Mikszáth Kálmán "A fekete város" című regényéből készült hétrészes tévésorozat, amelyet eredeti helyszíneken, részben tehát itt, Lőcsén forgattak.

Lőcse főtere, amelynek mai neve Pál mester tér, (korábban Körtérnek is nevezték), a mai Szlovákia legnagyobb főtere, 65 polgárház veszi körül. A 18. századig a teret "lábasházak" vették körbe, hogy esőben is száraz lábbal lehessen körbemenni a téren. Mára csak 3 háznak maradtak meg az árkádjai. A házakat módos kereskedők építették, a lakóépületek mögött raktárakat is létesítettek. (Lőcsének 1321-től árumegállító joga volt, a fő kereskedelmi útvonal pedig éppen a főtéren vezetett keresztül.) A különböző iparosok a főtérre vezető utcákban telepedtek le.

Lőcse főtere

Thurzó-ház

Középkori átjáró freskóval

A tér északnyugati része

A főtér közepén áll Lőcse legikonikusabb épülete, a régi városháza. Az eredeti épület a 15. században épült gótikus stílusban, de 1550-ben leégett. 1615-ben reneszánsz stílusban, a mai árkádos formájában építették át. Végleges formáját 1895-ben, Schulek Frigyes tervei alapján nyerte el. A déli oldalon látható falfestések az 5 polgári erényt ábrázolják: mértékletesség, elővigyázatosság, derekasság, türelem, igazságosság. Harangtornya 1651-ben épült. Az előtte álló szégyenketrecet 1850-ben használták utoljára, a kovácsoltvas építményben bűnözőket és léha erkölcsű asszonyokat szégyenítettek meg. 

Régi városháza

Szégyenketrec a városháza előtt

A városháza, balra a harangtorony

A városháza mellett áll a Szent Jakab templom, benne a világ legmagasabb gótikus faoltára, Lőcsei Pál mester alkotása. (Részletek és több fotó itt.)

Szent Jakab templom

A világ legnagyobb gótikus faoltára

Üvegablak


Több információ és kép Lőcséről: 


2024. január 21., vasárnap

Késmárk

 Evangélikus fatemplom

Késmárk

2024. január 4.

Az evangélikus fatemplom Késmárk egyik legfontosabb műemléke, 7 másik szlovák fatemplommal együtt a világörökség része. 

1681-ben a soproni országgyűlés engedélyezte az evangélikusoknak a templomépítést, a városon kívül, kizárólag egyházi forrásból, torony és harang nélkül, az akkori legolcsóbb építőanyagból, azaz fából (vasszögek használata nélkül). 1687-ben kezdték el az első fatemplom építését, a mai formáját 1717-ben nyerte el. Építéséhez egész Észak-Európa minden protestáns híve hívője hozzájárult, a templomot a Szentháromság tiszteletére szentelték fel, 1500 hívő számára biztosít helyet. Népi barokk stílusban épült, alaprajza egyenlő szárú görög kereszt, az amszterdami Norderkerk templomot idézi. A puritán külső, a fehérre meszelt falak pompás belsőt rejtenek, hatalmas festett boltozata 4 csavart oszlopra támaszkodik. 

Sajnos, belülről nem tudtam megnézni, mert a templom télen csak bizonyos napokon tart nyitva. 

Evangélikus fatemplom






Néhány kép a templom belsejéről az internetről:










Forrás:




2024. január 15., hétfő

Andrássy út

 Andrássy út és környezete

Hősök tere





Földalatti vasút

2024. január 13.




Bár már többször utaztunk a földalattival, de most direkt azért mentünk le a Vörösmarty téri végállomásra, hogy lefényképezzük az 1896-ban átadott Millenniumi Földalatti Vasútvonalat.
Ez volt a kontinentális Európa első földalatti vasútvonala, amely nagyrészt az Andrássy út alatt halad. Az ötletet természetesen az 1863-ban átadott londoni földalatti szolgáltatta, ez azonban még gőzvontatású volt, míg a budapesti vonalon motorkocsik közlekedtek. (1973-ig baloldali közlekedéssel!) A 6 méter széles és 2,65 méter mély alagutat két irányból kezdték el ásni. A vasútnak akkor még 9 földalatti és két felszíni állomása volt. Az eredeti útvonal a Széchenyi fürdőnél ért véget, csak 1973-ban hosszabbították meg a Mexikói útig. Az 1995-ben kezdődött felújítás során kicserélték a talpfákat, a síneket, a műemléki állomásokon rekonstruálták az eredeti Zsolnay-csempékből kirakott burkolatot.

Lejárat

Eredeti faajtó


A szerelvény

Míves fémmunka

Az állomás


Forrás:





2024. január 11., csütörtök

Vatikán

 Vatikán

Szlovénia

 Szlovénia


1. A Skocjan-barlangrendszer

2. Történelem előtti cölöpházak az Alpok közelében

3. A higany öröksége: Alamén és Idrija

4. A Kárpátok és más Európai régiók ősbükkösei

5. Joze Plecnik ljubljanai művei

Gjirokastra

   Gjirokastra 2025. április 24. Gjirokastra egy kb. 20.000 lakosú város Albánia déli részén, a Drino folyó völgyében. Szűk, macskaköves utc...