Világörökségi helyszínek: Padova Palazzo della Ragione

Palazzo di Giustizia o della Ragione

Padova

2024. július 18.

2024 júliusában jártam Padovában, akkor néztem meg a város talán leghíresebb épületét, az Igazságügyi Palotát, vagyis a Palazzo della Ragione-t.

Az épület a városi bíróságok ősi székhelye és Padova fedett piaca volt. Az alsó rész már 1166-ban létezett, de becslések szerint 1218 és 1219 között megemelték, és 1306 és 1309 között Giovanni degli Eremitani hozzáadta az oszlopcsarnokot és a loggiákat, valamint megemelte a tetőt, amelynek egy fejjel lefelé fordult hajótest formáját adta. A felső emelet, amelyet "salone"-nak neveznek, 80x27 méter területű, 40 méter magas terem, fából készült mennyezettel. Tulajdonképpen ez volt a tanácsterem. Az alsó szinten a város történelmi fedett piaca található. A Giotto által készített (és az 1420-as tűzvész után felújított) freskók 2021 óta a világörökség részét képezik.

Az épület két tér, a Piazza della Frutta és a Piazza delle Erbe között helyezkedik el, ahol már az ókor óta fontos piacot tartottak. Az alaprajza trapéz alakú, mert a területet átszelő csatornák mentén épült, amelyek nem voltak merőlegesek egymásra. A felső emeletet nagy loggia veszi körül.

Az emeleten található szalon alaprajza is trapéz alakú, négy lépcsőn keresztül érhető el, amelyek az épület sarkainál kezdődnek. A terem freskóit Giotto-nak tulajdonítják, aki a 14. század elején asztrológiai motívumokkal, vallási témákkal és allegorikus alakokkal díszítette a terem három szobájának boltozatát. Ezek a művek megsemmisültek az 1420-as tűzvészben. A palotát az elválasztó falak nélkül építették újjá, egyetlen teremként, amely boltíveken és oszlopokon nyugszik. Az új, nagy termet egy óriási freskóciklus díszítette, amelyet 1425 és 1440 között Miretto és da Ferarra készítettek. A freskók témái: asztrológiai (állatövi jegyek, bolygók, csillagképek), vallási (apostolok és szentek ábrázolása) és a mindennapi életet, foglalkozásokat bemutató képek.

A teremben van egy hatalmas, fából készült ló, Donatello Gattamelata-t ábrázoló lovasszobra alapján készült, a Capodilista család adományozta az önkormányzatnak. 1466-ban, egy látványos parádéra rendelték meg, és a család palotájában tartották, amíg 1837-ben a csarnokba került. A ló 5,75 méter magas és a hátulján van egy csapóajtó, amin keresztül be lehet jutni a belsejébe.

A terem egyik sarkában van egy Foucault-inga, egy 20 méter hosszú huzalon lóg egy 13 kg súlyú fém gömb, mozgása a Föld forgását szemlélteti. A padlón van egy fekete-fehér csík, amely a Padován áthaladó 12. meridiánt ábrázolja. A keleti falon van egy sírkő, amely az ókori Rómából származik. Az egyik sarokban áll a szégyenkő, amelyre a fizetésképtelen adósoknak alsóneműben kellett ráülniük, majd bejelenteniük, hogy lemondanak a vagyonukról, a végén pedig száműzték őket.

Lélegzetelállító volt az óriási terem a gyönyörű freskókkal, bár kicsit furcsa volt, hogy szinte teljesen üres (eltekintve a lótól és az ingától), így nehezebb elképzelni, mire is használták az épületet korábban. Nagy élmény volt a külső loggiákon sétálni, gyönyörű volt a kilátás mindkét térre. A pénztárnál egyébként kiderült, hogy itt is adnak kedvezményt, ha pedagógus vagyok, (mint a botanikus kertben), de mondtam, hogy sajnos nincs itt az igazolványom. Azt kérdezték, nem tudom máshogy bebizonyítani, mert akkor elhiszik. Nem tudtam, mire gondolnak, mire a hölgy (egy idős házaspár ült a pénztárban), megkérdezte, nincs egy ímél, amit a munkahelyemtől kaptam. Erre előszedtem a telefonon Ági legutóbbi levelét a tankönyvrendelésről, megmutattam, mosolyogva bólintottak (egy szót sem értettek belőle) és 3 euro-ért beengedtek. Amikor elmentem, régi ismerősként mosolyogva és integetve búcsúztunk egymástól.